Ahol kérdésére, választ kap

Kategória: Szabadidő

mélykúti júdásfa

A mélykúti júdásfa lett idén az Év fája

Online szavazáson 5091 szavazattal a mélykúti júdásfa nyerte idén az Év fája címet, a Hős fa címet a balatonszemesi Bagolyvári Promenád fasora, az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig a debreceni Déri téri kocsányos tölgy kapta – közölte csütörtökön az Ökotárs Alapítvány a honlapján.

Az alapítvány az Év fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet – olvasható a honlapon.

Az Év fája címmel kitüntetett mélykúti júdásfát – valószínűleg – a vajdasági Szabadkáról érkezett, Mélykúton szolgálatot teljesítő Ferences-rendi szerzetesek hozták magukkal, és ültették el a településen a Grassalkovich család által építtetett templom északi oldalán az 1760-70-es években.

A néphit szerint a júdásfa virágai “Krisztus Urunk vérét” szimbolizálják, a lapos magvak pedig a júdáspénzre utalnak.

Mint írják, kisebb csoda, hogy ez a mediterrán növény a templom északi, időjárásnak, hidegnek jobban kitett oldalán egyáltalán megmaradt, és mind a mai napig megvan.

Érdekesség, hogy a júdásfa a közel ötezer lelkes kisváros, Mélykút mértani középpontján helyezkedik el. A templomdomb az általános iskola közelsége és a templom központisága miatt kedvelt pihenő és játszóhelye a település lakóinak.

Az Ökotárs versenyén idén 38 jelölt indult, a szakmai zsűri választotta ki a 10 döntőst. Ezek közül a közönség július 1. és október 1. között online szavazással választotta ki kedvencét.

Ebben az évben a korábbiakhoz képest rekord mennyiségű, 20 464 szavazat érkezett, és különösen a dobogós helyeken álló fák támogatottsága változott folyamatosan a szavazás hetei alatt.

A mélykúti júdásfa mögött a debreceni Déri tér tölgyfája lett a második, a geszti Tisza-kastély platánjai pedig harmadik helyezést értek el.

Kép forrása: evfaja.okotars.hu

Forrás: MTI

tök

A halloweeni és a sütőtök közti különbségre hívja fel a figyelmet a NAK

Egyre népszerűbb ősszel a sütőtökfogyasztás és október végén a halloween-tök faragása, ugyanakkor míg az előbbiek finom csemegék, addig a dekorációs célra szánt tökök közül nem mindegyik ehető és már kis mennyiségben is komoly rosszullétet okozhatnak – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A NAK hétfői közleménye szerint sütőtöknek a köznyelvben a téli tököket nevezik, amelyeket biológiai érettségükben szednek le, vagyis a bennük levő magok szaporításra alkalmasak.

Amit a zöldségesek, áruházak általában halloween-tök néven árulnak, az biológiailag a cukkini, a patisszon és a spárgatök rokona. Utóbbiakat étkezési célra zsengén szedik le, de termésük éretten már kemény és ehetetlen. Magyarországon a halloween-tök dísz típusa terjedt el, ami nem ehető.

A halloween-tök nagy, narancssárga színű, és díszítésre alkalmas, belföldi forgalomban többféle kapható, a 2-3 kilogrammostól a 9-18 kilogrammosakig. Az egészen kisméretű, dekoratív fajták sok keserűanyagot tartalmaznak, amelyek a kellemetlen ízük mellett mérgezőek is lehetnek.

Magyarországon a területalapú támogatási adatok szerint mintegy 1800 hektáron termesztenek ehető sütőtököt, amelyből évente 30-35 ezer tonnát takarítanak be. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb, közel 600 hektár a termőterület, de Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is 200 hektár fölött van. Az egyik híres, elterjedt hazai fajta a Nagydobosi, illetve jellemző még a Kiszombori, az Óvári hengeres és az Orange sonkatök. Az import elhanyagolható, ezer tonna alatt volt az elmúlt években – tette hozzá a NAK.

Kép forrása: Pixabay.com

Forrás: MTI

© 2020 Tanti